Cikkünkben azokat a hatóanyagokat tekintjük át, amelyeket eredetileg más indikációkban engedélyeztek, de klinikai vizsgálatokban jelenleg azt vizsgálják, lehet-e szerepük a COVID-19 kezelésében.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az EMA CHMP 2020 március 23-26-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Az FDA 2019. július 24-én engedélyezte a Humira biohasonló készítményét, a reumatoid artritisz, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, plakkos psoriasis kezelésére javallott Hadlima (adalimumab) injekciót.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az új, hatásos terápiák megjelenésével a gyulladásos reumatológiai kórké­pek kimenetele jelentősen javult az utóbbi években. Kisebb az irreverzibilis szervkárosodás, a mozgáskorlátozottság aránya, a betegségek hosszabb távon remisszióban tarthatók. Emiatt több beteg vállalhat gyermeket, és megfelelően kontrollált betegség, gondosan megválasztott gyógyszeres kezelés mellett csökkenthető a terhességgel kapcsolatos anyai és magzati kockázat. A feladat mindenképpen multidiszciplináris, a gondozó orvos, a társszakmák képviselői és a beteg szoros együttműködése a siker záloga.

Az újabb kutatások megerősítik, hogy a methotrexat a reumatoid artritisz (RA) alapgyógyszere: betegségmódosító hatásán túl meghosszabbítja az RA ellen alkalmazott biológiai szerek hatásosságának időtartamát, és az RA-ra gyakorolt hatásától függetlenül csökkenti a betegek kardiovaszku­láris kockázatát.

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

Egy esetkontrollos vizsgálat szerint a koraszülés növelte a juvenilis idiopátiás artritisz kockázatát, azonban más feltételezett kockázati tényezőknek, így az élet korai szakaszában elszenvedett fertőzéseknek és a dohányfüst expozíciónak nem volt ilyen hatása.

A myasthenia gravis az ellenanyag mediálta autoimmun betegségek proto­típusa: a neuromuszkuláris junkció acetil-kolin-receptorainak működését gátló ellenanyagok hatására alakul ki a betegségre jellemző izomgyenge­ség, izomfáradékonyság. Hatásos terápiái csak az elmúlt 40 évben váltak széles körben elfogadottá. A jelenleg elérhető kezelésekkel a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, közel tünetmentes állapotban teljes érté­kű életet élhet. A betegellátás elsődleges szempontja a miaszténiás krízist provokáló tényezők kerülése.